Copyright 2006-2008 embro design solutions All Rights Reserved.
Linkek
Átültetés
Az átültetés gyakoriságáról és módszerérol megoszlanak a vélemények. Minden gyujto másként csinálja. Érdemes több módszert is megismerni és kialakítani a saját igényeinknek megfelelot.
Az átültetés gyakorisága nagyrészt a talajtól függ és attól, hogy a növény kinotte-e a régi helyét. Általában ez utóbbit figyelve ültetnek át a legtöbben, ami fiatal növényeknél nagyon jó módszer. Ezek még gyorsan fejlodnek, a talaj leromlása elott kinövik a cserepet. A törpe termetu vagy a kifejlett példányok viszont sokáig elférnek a helyükön, náluk a talaj állapotát kell figyelembe vennünk. Általános szabály, hogy ha a föld sok szerves anyagot tartalmaz akkor 2-3 évenként mindenképpen át kell ültetnünk. Ásványi talajokon, vagy termohomok esetén a föld sokáig megorzi a szerkezetét, emiatt nem kell átültetnünk. A kialakuló tápanyaghiány könnyen orvosolható megfelelo tápoldatokkal. Ha azt látjuk hogy a talaj összeesett, nehezen nedvesedik át, a növény fejlodése lelassul vagy megáll akkor feltétlenül át kell ültetni. Ha a növekedési idoszak kezdetén a növény nem indul meg (kb. nyár elejéig) akkor ültessük át hogy ellenozizhessük a gyökereit. Rendszerint baj van velük: megrothadtak, tetvesek stb.
Az átültetésre a legalkalmasabb idopont a növény fejlodési idoszakának a kezdete. Ha ilyenkor virágzik, akkor várjuk meg amíg elnyílik és csak utána ültessünk át. Nem szigorú szabály ez, amikor növekszik a növény bármikor átültethetjük. Van aki a téli pihenési idoszakban ültet át mert csak ilyenkor ér rá. Nagyon hideg vagy sötét teleltetésnél nem jó ez a módszer, de üvegházban, ahol nappalra jól felmelegszik a levego nyugodtan ültethetünk télen is. Kényszeruségbol bármikor kiszedhetjük a földbol a kaktuszokat. Ha azt látjuk hogy elrothadt a gyökerük, nagyon tetvesek, fonálférgesek stb. akkor cselekednünk kell bármilyen évszak is van.
Az átültetéshez elo kell készítenünk a hozzávalókat. Szükségünk lesz egy nagyobb eros csipeszre amit pl. orvosi muszer boltokban vásárolhatunk. Kell egy éles olló is a gyökerek visszavágásához. Vastagabb gyökerekhez kell egy éles kés is, ezeket ollóval vágva nagyon összeroncsoljuk. Készítsük elo az új talajt, és egy nagyobb muanyag tálat amibe a gyökerekrol a régi földet lerázhatjuk. Ha szükséges készítsünk oda névtáblákat és írószerszámot is. Szedjük össze az átültetendo növényeket és az új cserepeket. Ezután már kezdhetjük is.
Átültetésnél a legjobb ha a növény földje száraz. Vegyük ki a cserépbol vagy a ládából, és óvatosan tisztogassuk le a gyökerekrol a leheto legtöbb földet. A sérült (megtört, megvágott stb.) és beteg gyökereket vágjuk le. A rothadó gyökereket addig a pontig vágjuk vissza ahol már a gyökér belsejében sem látunk vörös elszínezodést. A hosszú gyökereket vágjuk vissza akkorára hogy az új cserépben kényelmesen, visszahajlás nélkül elférjen. Ha nem kellett vastag (1-2 mm-nél vastagabb) gyökeret elvágnunk akkor azonnal el is ültethetjük, de nagyobb sebészet után várjunk 2-3 napot az elültetéssel (vastag répagyökerek átvágásakor inkább 1 hetet várjunk). Az új talaj legyen kissé nedves de csak annyira hogy ha megnyomjuk összeálljon és kis nyomásra porrá hulljon. Ha túl nedves a talaj akkor a rothadást kockáztatjuk, ha száraz akkor nehéz vele dolgozni. Téli ültetésnél mégis inkább száraz talajba ültessünk. A cserép aljára tegyönk valamit a lyukakra. Ez lehet nagyobb kavics, de akár kis szúnyogháló darab is. Van aki alulra egy ujjnyi vízátereszto réteget is tesz (apró kavics, homok, kozúzalék stb). Ez egyéni ízlés dolga, nincs rá feltétlenül szükség. Ha kicsi a gyökérzet akkor a cserepet töltsük meg földdel, a közepébe készítsünk akkora lyukat amiben kényelmesen elférnek a gyökerek és valamilyen eszközzel (csipesszel, pálcikával stb) nyomkodjuk a gyökerek közé és mellé a földet, töltsük fel a cserepet a pereme alatt kb. 1 cm-ig. Mindenképpen hagyjunk annyi helyet hogy az öntözovíz elférjen. Vegyük figyelembe, hogy a sok kvarchomokot tartalmazó talaj az elso néhány öntözéskor tömörödik, ilyenkor jobban feltölthetjük a cserepet. A kötöttebb, sok porszeru anyagot tartalamzó talaj viszont nem esik össze. Ha nagy a gyökérzet akkor csak a cserép aljára tegyünk egy kevés földet, lógassuk be a növényt és szórjuk a gyökerez közé a földet, közben nyomkodjuk le. Mindig tömörítsük a földet hogy ne maradjon levegos, de ne préseljük össze. Ha a föld túlságosan nedves akkor könnyen összeáll ha megnyomkodjuk, ezért sem szabad vizes földbe ültetni. A kész növények cserepét üssük néhányszor az asztalhoz, ez is segít a földnek tömörödni. A frissen átültetett növényeket lehetoleg tartsuk árnyékos helyen és ne öntözzük meg néhány napig, hogy az esetleges sérüléseknek legyen idejük begyógyulni. Késobb viszont az enyhén nedves talaj segíti a gyökeresedést. A kényesebb növények viszont könnyen megrothadnak ilyenkor. El kell találnunk a megfelelo tartást: ha nem öntözünk akkor biztosabban megmarad a növény, viszont késobb gyökerezik ki. Ha öntözünk akkor hamarabb kigyökerezik, de könnyebben elpusztul. Amint megindult a növény visszakerülhet az eredeti helyére. Ha nincs sok helyünk akkor nem is fontos árnyékba tenni, a kaktuszok sokmindent kibírnak, de a fejlodésüket egy kicst visszavetheti a sokk ami a tuzo nap miatti fokozott párolgáss és a vízfelvételre képes friss hajszálgyökerek hiánya miatt lép fel. A zöld leveles pozsgások kényesebbek ilyen szempontból, ezeket mindenképpen kényeztetni kell egy kicsit.
Ha ládába ültetünk akkor érdemes olyan távolságra rakni a növényeket egymástól, hogy legalább 2 évig ne kelljen átültetni oket. Magoncok tuzdelésekor olyan távolságot tartsunk hogy ha összeértek már mehessenek cserépbe (kb. 2 cm). Ezt 1 év alatt el szokták érni. Idos, nagy növényeknél figyeljünk arra is, hogy ne árnyékolják egymást.
Egyedi keresés
