Copyright 2006-2008 embro design solutions All Rights Reserved.
Linkek
Kiültetés
Foleg üvegházak asztalain valósítható meg ez a tartásmód. Kiválóan alkalmasak a futetlen fóliák is, itt a télálló növények az eredeti élohelyük körülményeihez hasonló módon tarthatók. Sok fajnál szinte ez az egyetlen lehetoség, mert cserépben alig fejlodnek. Ilyen a legtöbb Corynopuntia (újabban Grusonia) faj, az Agavék és pl. az Opuntia basilaris.
A kiöltetések hosszú idore szólnak, ezért gondosan meg kell terveznünk minden részletet. A talajnak sok évig meg kell tartania a szerkezetét, a növényeket igény szerint szét kell válogatni. Kényes, lassan fejlodo növényt ne ültessünk be. Ennek rendszerint rothadó, vagy kiszáradó kaktusz lesz az eredménye. A legjobban a szívós, eroteljes fajok felelnek meg az ilyen tartásmódnak.
A talaj összeállításakor a tartósságára figyeljünk oda, a tápanyagtartalom nem fontos. Azt néhány év alatt úgyis felélik a növények, utána tápldatoznunk kell. A lényeg hogy ne változzon a szerkezete legalább 10 évig. Legjobb a hegyi kotörmelékes talaj ha hozzá tudunk jutni. Kozúzalékot is használhatunk, de ez a szükséges mennyiségben nagyon drága. A termohomok is kiváló ha a növények igényeinek megfelelo összetételu. Jó ha a beültetendo területet több kisebb részre választjuk el, amiben a különbözo csoportok igényeit ki tudjuk elégíteni. Az elválasztás vízzáró legyen (pl. fólia csík), hogy külön öntözhessük ezeket a területeket. Ha a kert eredeti talajszintjébe ültetünk akkor mindenképpen ássuk ki a földet legalább egy arasznyi mélységben, tegyünk le valamilyen záróréteget ami az évelo gyomokat távoltartja és töltsük fel a keletkezett ládát kaktuszfölddel. A kert talaja általában felhasználható ha keverjük fele részben homokkal és ásványi anyagokkal. Érdekes megfigyelés, hogy a kiültetett növények sokkal toleránsabbak a talaj iránt mint a cserépben nevelt társaik. Ekkora mennyiségben nem kell tökéletes kaktuszföldet kevernünk, a növények sokkal jobban elviselik a sovány, kötött vagy tápanyagszegény talajt is mint cserépben. A gyökerüknek van hely fejlodni, megtalálják a kevéske tápanyagot, amit egyébként is könnyen pótolhatunk tápoldattal. A talajklíma is sokkal egyenletesebb.
A beültetésnél lehetünk kreatívak, sziklakertszeru látványt alkotva kövekkel és különféle formájú növények keverésével. Ehhez természetesen sokkal több hely kell mintha a kaktuszok katonás rendben, mindenféle díszíto elem nélkül állnának. Kevés hellyel rendelkezo gyujtoknek nem ajánlott módszer, viszont nagyon jól használható futetlen fóliában ahol olcsón betelepíthetünk nagy területeket. A terület dekorálásánál be kell tartanunk néhány szabályt. Jó ha a talaj felszíne vízszintes, mert lejtos vagy teraszos elrendezésnél lehetetlen egyenletesen öntözni. Az az elmélet hogy a kényesebb, szárazságturobb növényt telepítem magasabbra ahol gyorsabban kiszárad nem muködik. Nem tudjuk a növényeket önállóan kezelni. Ha a kényes növény miatt az egészet nem öntözzük akkor a többi kiszárad, ha meg öntözünk akkor a kényesek elpusztulnak. A magasra, teraszokra, sziklarepedésekbe ültetett növények nagyon látványosak, de nehéz oket megöntözni mert a víz lefolyik mielott átnedvesíthetné a talajt. Az egyetlen hosszú távon járható út, ha több kisebb részre választjuk szét a beültetést és a különféle igényu fajokat szétválogatjuk.
A szabadba, kertbe egyszeruen kiültetett növények nagyon jól érzik magukat annak ellenére hogy a kert talaját nem javítottuk fel és egyáltalán nem hasonlít a szokásos katuszföldekre. Ilyen tartásmódot ennek ellenére csak a gyorsan fejlodo, nagy termetu, igénytelen fajoknak javaslok az oszi kiásással és a teleltetéssel járó megpróbáltatások és az élohelyükön megszokottnál több eso miatt.
Egyedi keresés
