Copyright 2006-2008 embro design solutions All Rights Reserved.
Linkek
A talajkeverékek összetevöi
Komposzt
Magas tápanyagtartalmú anyag, ezért a kaktuszok talajába csak minimális mennyiségben kerülhet. Kiváló a nagyobb tápanyagigényu fajok földjének dúsítására. Vigyázzunk, hogy csak teljesen lebomlott, földdé érett állapotban használjuk, a le nem bomlott részeket rostáljuk ki.
Lombföld
A komposzthoz hasonló anyag, az erdok avarrétege alatt képzodik az elkorhadó levelekbol. Legjobb a bükklombföld, de szinte bármely fafaj megfelel az akácon kívül. A fenyolombföld savanyú kémhatású, az ilyen igényu fajokhoz használható.
Marhatrágya
Földdé érett állapotban használható minimális mennyiségben a talaj tápanyagtartalmának emelésére. Ne tároljuk hosszú ideig, mert baktériumok elkezdik lebontani és ezalatt káros anyagok keletkeznek.
Tozeg
Lápok mohaszonyegének elhalt, konzerválódott tömege. Nagyon savanyú kémhatású (pH 3-4), rostos anyag, tápanyag- és ásványi anyag tartalma elhanyagolható. A talaj szerkezetét javítja, levegossé teszi, a vizet és a tápanyagokat hosszú ideig tárolja. Hatására a novények eros, egészséges, hófehér gyökereket fejlesztenek. Elonye még hogy könnyu, a növények gyakori mozgatásakor ez is fontos szempont. Hátránya, hogy ha kiszárad akkor nehezen nedvesedik újra. Ezért a szárazon teleltetett kaktuszoknál csak korlátozottan használható. 3-4 év alatt lebomlik, ezért 2-3 évente át kell ültetni a tozeges talajba ültetett kaktuszokat.
Agyag
Itt nem a fazekasok által használt agyagra gondolok, hanem a kötött talajú vidékek agyagos termoföldjére. Elonye hogy a szerkezete nem változik meg hosszú idon keresztül. Kis mennyiségben a talajhoz adagolva a talaj kapilláris hatását javítja, ezzel a teljes kiszáradást gyorsítja. A homokos, vízátereszto föld teteje gyorsan kiszárad, viszont a talaj mélyebb rétegeibol nem jut fel a víz. Finom porszeru anyag, például agyag hozzáadásával a kalilláris hatás fokozódik, a víz a felszínre szivárog és elpárolog. Répagyökeres fajoknak különösen jót tesz, ezeknek igénye a kötöttebb talaj.
Kvarchomok, sóder
Kiváló olcsó talajlazító. A legtöbb kaktuszföld nagy százalékban tartalmaz homokot vagy sódert. Csak a folyami homok használható, a bányahomok túlságosan apró szemcsés, könnyen eltömodik, a talajt csak lerontjuk vele. A kvarchomok és a sóder vízben oldódó anyagot egyáltalán nem vagy csak alig tartalmaz, a talaj kémiáját nem változtatja meg. Építoanyag telepeken könnyen beszerezheto. Van aki a homokfúvókhoz hasunált nagyobb szemu szákos homokot részesíti elonyben, ez se drága és sok építoanyag telepen helyen kapható.
Termohomok
Homokos talajú vidékek termöföldje. Összetétele nagyon változó, van amelyik használható és van amelyik nem. Próbálgatni kell és megkeresni a megfelelo változatot. Híres a nyírségi savanyú homok, ez nagyon jól használható a kaktuszokhoz. Ha találunk megfelelot akkor a kaktuszföld nagy részét ez teheti ki, egy kevés homokkal és komposzttal feljavítva.
Bazalt
Vulkáni kozet, könnyen hozzáférheto többféle szemcsenagyságban. Nagyon stabil, alig oldódik ki belole valami, nem növeli a talaj ásványi anyag tartalmát úgy mint a többi kozet. A talaj szerkezetét viszont javítja, ezért érdemes lehet használni. A kvarchomoknál nem sokkal jobb, viszont sokkal drágább. Nagyon nehéz anyag, gyakran mozgatott kaktuszokhoz ne használjuk.
Gránit
Vörös színu savanyú vulkáni kozet. Többféle szemcsenagyságban beszerezheto muköveseknél vagy egyes tüzép telepeken. Ásványianyag-tartalma magas, emiatt nagyon értékes elem a kaktuszok talajában. Különösen jól használható dél-amerikai fajok talajához kvarchomok helyett.
Vulkáni tufák
Laza szerkezetu, lyukacsos, szemcsés kozetek tartoznak ide. Mind magas ásványianyag-tartalmú, könnyu, kiváló talajlazító. Ide tartozik a németek által sokat emlegetet lavalit, a Bükk hegység lábánál eloforduló riolit tufa (pincemurva), és a zeolit is ami macskaalomként sok helyen kapható. Ezen az egy formán kívül a többi nehezen beszerezheto pedig nagyon értékes adalék. Macskaalomból olyat keressünk aminek az összetevoi között nem szerepel más csak zeolit, és nem tartalmaz adalékanyagokat. Szerencsére ezek a legolcsóbbak.
Perlit
Alapvetoen ez is vulkáni eredetu kozet. Nem természetes formájában hanem puffasztva kapható. Nagyon könnyu, jó víztartó képességu kiváló talajlazító. Egyetlen hátránya, hogy úszik a vízen, és öntözéskor feltapad a kaktuszok oldalára. Alkalmazásakor oda kell figyelni, mert a vizet sokáig megtartja, ezzel gondot okozhat egy rosszul idozített oszi vagy tavaszi öntözéskor. Nedves levegobol a vizet magába szívhatja, ezzel a teleltetés alatt meg tudja akadályozni a talaj teljes kiszáradását.
Zúzott tégla, cserép
Az égetett agyag finomra zúzva és kirostálva talajlazítként használható. Semleges, nem nagyon oldódik ki belole semmi, de néha lehet meszes. Érdekes tulajdonsága hogy nedvesen sokkal sötétebb színu, nagyon jól jelzi amikor öntözni kell.
Mészko
A falak koporozásához használt mészkozúzalék alapanyaga dolomit. Mészigényes kaktuszok földjébe kis mennyiségben kell keverni. Magas, 8 körüli pH-ja miatt ne használjunk belole sokat. Hófehér márványzúzalék is beszerezheto mukövesnél, ez nagyon stabil anyag, a talaj kémhatását nem változtatja meg, mészpótlásra sem használható. Gyakran a talaj felszínének borítására használják dekorációs célból.
Gipsz
Sok ritka kaktusz él gipszes (kálcium-szulfátos) talajon (Aztekium, Geohintonia stb). Ezek tartásakor jó ha mi is teszünk a talajukba gipszet, de a mészkedvelo kaktuszok számára is nagyon megfelel mészko helyett. Legjobb a természetes gipszes kozet, de jobb híján a bolti gipsz porból kevert és megkötött anyag zúzaléka is megfelel.
Hegyi törmelékes talajok
Ezek hasonlítanak a legjobban a kaktuszok eredeti élohelyi talajához. Hegyes területen lakók könnyen hozzájuthatnak. Tisztán, vagy tápanyagokkal feljavítva használható, esetleg szokásos kaktuszfölddel hígíthatjuk.
Alginit
Egysejtu algák megkövült maradványa. Szürkés színu, puha, porladó kozet, mezogazdasági boltokban kapható. Ásványi trágyaként használatos kis mennyiségben, kimagasló ásványianyag-tartalma miatt. Meszes, ezt vegyük figyelembe a felhasználásakor.
Talajkeverékek
Elméletileg az élohely eredeti talajához hasonlót kellene összeállítanunk a kaktuszoknak, de ezek a szívós növények szinte mindent elviselnek ami azt jelenti hogy nem kell nagy precizitásra törekednünk. A legtöbb kaktusz jól érzi magát egy jó vízátereszto semleges vagy kissé savanyú talajban. Csak néhány olyan nemzetség van ami speciálisan savanyú vagy meszes talajt kíván. Általában elmondható, hogy a dél-amerikai fajok inkább savanyú, az észak-amerikaiak meszes talajban érzik jól magukat. Sokféle keveréket alkothatunk, ezek mindegyike használható de általában más célokat szolgálnak. Kísérletezni kell, és bátran felhasználni az éppen beszerezheto alapanyagokat.
A kaktusztartás célja szerint különbséget kell tennünk a talajkeverékek között is. Aki üzleti céllal termeszti a növényeket annak fontos a gyors fejlodés, a könnyu mozgathatóság és kevésbé szempont a tartós talajok használata. Ilyen esetben a tozeges, perlites könnyu talajok alkalmazása célszeru. Nem számít hogy 2-3 évenként át kell ültetni a növényeket, jó esetben annyi idot úgysem töltenek a talajban mert addigra kinövik a helyüet vagy elkelnek. Itt fontos a tápoldatozás, ami ismét csak a tozeg mint tápanyagmegköto közeg mellett szól.
A hobbi célokat szolgáló gyujtemények talaja ettol nagyban eltér. Itt fontos szempont az eredeti élohelyi alakra hasonlító növények nevelése, a munka csökkentése az átültetések minimalizálásával és kevésbé fontos a könnyu mozgathatóság, a nagyon gyors fejlodés. Ilyenkor célszeru magas ásványianyag-tartalmú, kötöttebb talajokat használni amik kevés szerves anyagot tartalmaznak, szerkezetük sok évig nem változik. Az elhasznált tápanyagokat híg tápoldatos öntözéssel könnyen pótolhatjuk. Nem baj ha a föld a cserepekben betonkeményre szárad, az élohelyükön is sok növény él ilyen körülmények között.
Általános földkeverék
Kis gyujtemények könnyen beszerezheto talajkeveréke állhat bolti virágföld és kvarchomok vagy sóder fele-fele arányú keverékébol. Ebben a legtöbb kaktusz jól fejlodik. Egyetlen hátránya, hogy a virágföldek nagyrészt tozegbol állnak, ezért 2-3 évente szükséges átültetni a növényeket. Meszes talajt igényloknek keverhetünk hozzá kevés mészkozúzalékot vagy gipszet.
Meszes talajt igénylo kényes növények földkeveréke
Az általános kaktuszföldtol eltéroen itt kevés szerves anyagot keverünk a földbe, és a virágföld (tozeg) helyett is inkább kis mennyiségu komposztot vagy marhatrágyaföldet tegyünk bele. Viszont sok ásványi anyagot és egy kevés finom szemcsés mészko vagy gipsz zúzalékot használunk. Fontos, hogy legyen a talajban apró, poszeru összetevo is, ezért ne csak tisztán nagy szemu kozúzalékot használjunk. Ha a zúzalék tartalmaz porrá tört részeket is az nagyon jó, de tehetünk bele termohomokot vagy egy kevés kerti földet is. A cél az, hogy a talaj kevés szerves anyagot tartalmazzon, mert csak így orzi meg sok évig a szerkezetét. Kiválóan alkalmas az ilyen földkeverékbe az alginit.
Savanyú talajt igénylok földkeveréke
Az ilyen növények általában magas ásványianyag-tartalmú, kevés humuszt tartalmazó talajokon nonek. Számukra a meszes földkeverékhez hasonló, kevés szerves anyagot tartalmazó földet készítsünk olyan alapanyagokból amik biztosítják a talaj savasságát. Nagyon jók a vulkáni kozetek zúzalékai (gránit, riolit, zeolit, stb) savanyú homokkal és egy kevés fenyolombfölddel keverve.
Külön kategória a síkságon élo, savanyú de tápdúsabb anyagokhoz szokott kaktuszok talaja. Ide tartoznak pl. a Gymnocalyciumok, az Echinopsisok és sok melegigényesebb faj. Ezeknek nagyon jó a savanyú termohomokból, vulkáni kozetekbol és kevés humuszból álló földkeverék.
Termohomokos földkeverék
Ha homokos talajú vidéken élünk ez a legolcsóbb és nagyon jó kaktuszföld. Csak a megfelelo típust kell megkeresnünk. Nem biztos hogy minden homok minden növénynek egyformán jó vagy rossz, kísérletezni kell. Kevés kvarchomokkal és humusszal keverve használjuk, és az egyes növények igényeinek megfeleloen tegyünk hozzá meszet vagy savanyú kotörmeléket.
Tozeges földkeverék
Bármelyik földkeverékbe tehetünk tetszoleges mennyiségu tozeget ha vállaljuk a 2-3 évenkénti átültetést. Kis gyujtemények esetén ez nem gond, de néhány száz vagy ezer növényt átültetni már nem kis munka. Viszont a tozegnek sok elonye van amit kihasználhatunk.
Kifejezetten tozeges talajt is készíthetünk, a tiszta tozeg is megfelelo ha mésszel a kémhatását a kívánt értékre emeljük. Keverhetjük perlittel vagy homokkal, adhatunk hozzá alginitet is. Ha nem adunk hozzá szerves tápanyagot (komposztot stb) akkor folyamatos tápoldatozás szükséges.
Bármilyen tozeges talajnál oda kell figyelni hogy télen se száradjon ki teljesen, mert akkor összeszárad, a gyökereket is eltépheti, és tavasszal nehezen nedvesedik át újra. Ezt a kevés nedvességet nehéz folyamatosan tartani, és kaktuszok csak melegebb és nagyon világos teleltetés mellett viselik el. Sok faj esetén nem jelent ez problémát, a csapadékosabb vagy melegebb helyen élok eleve igénylik a téli nedvességet.
Kristályvirágfélék földkeveréke
Egyetlen különleges szempontot kell figyelembe vennünk: ezeknek a növényeknek a gyökerei nagyon finom szálúak, a talaj ennek megfeleloen nem lehet durva szemcsés. Ásványi anyagokban gazdag, semleges vagy kissé savanyú talajt kell kevernünk. Nagyon jó a termohomokos földkeverék is. Jó ha a talaj kevés szerves anyagot tartalmaz, mert akkor tovább megorzi a szerkezetét és sok évig nem kell átültetni. Kivétel a Conophytum nemzetség, ezek humuszosabb és kissé savanyú talajt igényelnek. A gyorsan fejlodo cserjés fajokat (Delosperma, Lampranthus stb) se sanyargassuk humuszmentes földben, nekik szükségük van a tápanyagokra és a cserepet úgyis gyorsan kinövik. Jobb oket nyáron a kertbe vagy virágládába kiültetve tartani.
Egyedi keresés
