Tartóedények
Alapvetoen három formában tarthatjuk a kaktuszokat: cserepekben, ládákban, vagy kiültetve. Mindhárom módszernek megvan a maga elonye és hátránya. Mindenki egyéni ízlése alapján választhat közülük, ha betartja a hazsnálatuk alapveto szabályait
Cserép
Egyszeruen kezelheto tartásmód. Külön elony, hogy a növények mozgathatók, átrendezhetok, kiállításra vihetok stb. Hátrány a kis földmennyiség, ami egyrészt a gyökerek szabad növekedését korlátozza, másrészt a kis földmennyiség klímája gyorsan változik (gyorsan kiszárad, gyorsan felmelegszik és lehül). Mindezek miatt a cserepekben tartott növények fejlodése korlátozott. Azért nem kell megijedni, nagyon szépen fejlodik a legtöbb faj cserepekben is. A természetben is korlátozza a növények fejlodését valami (vízhiány, hoség stb), így fejlodnek természetes alakúra és tövisesre. Ha maximálisan kielégítjük az igényeiket akkor maximális sebességgel fejlodnek, de ez általában a tövisek rovására megy. Valamennyi sanyargatásra általában szükség van.
A cserép anyaga többféle lehet. A leggyakoribb a muanyag. Ez a vizet nem engedi át, így a föld lassabban szárad ki. Az agyagcserép ezzel szemben gyorsan kiszárad, ráadásul a nedvességet magába szívja így utoljára a cserép fala körül találnak vizet a gyökerek és oda fognak noni. Ott viszont a klíma a legszélsoségesebb, gyorsan átmelegszik a cserép és a talajban lévo sók is ott gyulnek össze, ami hosszú távon a gyökerek pusztulását okozza. Ezt megelozni gyakoribb átültetéssel lehet. Agyagcserepet csak az használjon, aki hajlamos a túlöntözésre. Ez a hátrány kiküszöbölheto ha a cserepeket az asztalra terített homokba vagy a kert talajába sulyesztjük, de akkor már jobb ha kiültetjük a növényeket cserép nélkül.
A cserép formájára szigorú szabály nem adható. A kerek, esetleg tálkaszeru cserepek látványosabbak, a szögletesek viszont jobban kihasználják a rendelkezésre álló helyet. Mindenkinek a saját ízlése szerint kell döntenie. A cserepek mélysége viszont fontos szempont. Az eroteljes karó- vagy répagyökeret ereszto fajokat magasabb edényekbe ültessük, a többinél nem olyan lényeges a mélység. A kristályvirágfélék általában sekélyen gyökereznek, nem kell mély cserép nekik. Kivétel a Lithops nemzetség, ezeknek mélyre hatoló gyökérzete jobban érzi magát egy mély cserépben. Természetesen ez is nagyon függ az egyéb körülményektol, ha számít hogy a talaj gyorsan kiszáradjon akkor inkább sekélyebb cserepeket keressünk.
A cserép mérete is egyéni ízlés és gondozásmód kérdése. Nagy cserepekben egyenletesebb talajklíma alakul ki, a növény több tápanyaghoz fér hozzá, jobban fejlodik. Kis cserépben gyorsabban kiszárad a föld, emiatt azoknak ajánlom akik szeretik túlöntözni a növényeket. Ha felülrol öntözünk akkor fontos, hogy maradjon a cserép pereme körül annyi hely hogy megöntözhessük a kaktuszt.
Láda
A ládában való tartás jó kompromisszum a cserép és a kiültetés között. A növények valamennyire mozgathatók, mégis több hely van a gyökereiknek fejlodni. Nagyon jó ez a módszer magoncok és fiatal növények nevelésekor, sokkal gyorsabban látványos példányokhoz jutunk mintha pici koruktól cserépben tartanánk oket. A szaporításra kiszemelt anyaállományt is jó ládában tartani.
A láda mérete akkora legyen, amit még kényelmesen fel tudunk emelni. Itt sokat számíthat a föld összetétele, a nehéz köves talajok nehezen mozgathatók. Nyugodtan használjunk soványabb talajt mint cserepes beültetésnél, elegendo annyi tápanyag amennyi ugyanezen növények cserepes tartásakor a cserepekbe kerülne. Homok, kotörmelék, perlit stb. pótolhatja a hiányzó részt. A kevesebb szerves anyag azért is elonyös, mert a talaj szerkezete tartósabb lesz. Ez fontos, mert a ládás beültetések általában tartósabbak, sok évig együtt maradnak. Természetesen ez nem szempont magoncok felnevelésekor amiket 1-2 éven belül úgyis szétültetünk.
Közös ládába mindig csak egyforma igényu növényeket ültessünk mert nem tudjuk külön-külön gondozni az egyes növényeket. Magonckorban ez nem annyira számít, de idosebb példányoknál oda kell figyelni. Az igények mérlegelésénél vegyük figyelembe a vízigényt, a napfényigényt és azt hogy tavasszal mikor indul be a növény. A nagyon korán virágzó Glandulicactus, Stenocactus fajokat ne társítsuk késon virágzókkal.
Ládás beültetésnél számítsunk arra, hogy öntözés után a talaj tovább megtartja a nedvességet. Ritkábban kell öntöznünk, de huvösebb idoben emiatt legyünk óvatosabbak. Sok kényes faj tartásánál emiatt nem válik be a ládás tartásmód, nagy gyakorlat kell a megfelelo öntözéshez vagy a növények túlzott szárazon tartása.
Ha répagyökeres növényeket nevelünk ládában és azokat késobb cserepekbe akarjuk ültetni akkor problémába ütközhetünk. A korlátozás nélkül fejlodo hatalmas répákat nem könnyu a cserépbe szorítani. Nagyobb cserép használata segít, ha ezt nem akarjuk akkor nyugodtan vágjuk le a felesleges részt. Ha ezután gondosan beszárítjuk a sebfelületet akkor a kaktusz újra fog gyökeresedni. Csak arra ügyeljünk, hogy elegendot vágjunk le a répákból ahhoz hogy ha a sebfelületen kihajtanak az új gyökerek legyen helyük növekedni.